Ülni veszélyes – avagy a testmozgás mint védőfaktor

Azt manapság mindenki tudja, hogy a testmozgás egészséges, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy pontosan milyen hatással is van a fizikai aktivitás a szervezetünkre. Pedig ezek az előnyök egyáltalán nem lebecsülendőek: fitness-332278__180Dr. David B. Agus amerikai orvos megfogalmazása szerint “a testmozgás a fiatalság egyetlen tudományosan igazolt titka”.

A testmozgás mint az egészség egyik kulcsa

Az 1950-es években végezték az első vizsgálatokat a szívbetegségek és a fizikai aktivitás összefüggéseinek feltárására. Az eredmény megdöbbentette a kutatókat: bár korábban azt gondolták, hogy a test megerőltetése károsan hat a szívre, ennek pontosan a fordítottja bizonyosodott be. A nagyszabású vizsgálatok kimutatták, hogy azok körében, akik munkaidejük legnagyobb részét testmozgással töltik, észlelhetően ritkábban fordul elő koszorúér-betegség, mint az ülő munkát végzőknél – s ha mégis előfordul, akkor jellemzően jóval későbbi életkorban és jobb túlélési esélyekkel.
Azok az ülőmunkát végző alkalmazottak, akik rendszeresen végeznek intenzív mozgást, mint a kerékpározás, úszás vagy gyorsgyaloglás, fele annyi eséllyel kaptak szívrohamot!

A szociális státusz ebből a szempontból közömbös: a legtöbb testmozgással járó foglalkozásokat űzőknél a legkisebb a keringési betegségek kockázata.

A tartós üldögélésnek komoly egészségkárosító kockázata van, hiszen az emberi testet nem tétlenségre tervezték. Hosszas ücsörgés kedvezőtlenül hat az anyagcserére, a triglicerid-, a koleszterin- és vércukorszintre, a vérnyomásra és egyes hormonok szintjére. Még napi két óra testedzés sem képes ellensúlyozni az ülő életmód szervezetre gyakorolt hátrányait! A folyamatos üldögélés sajátos módon a nők számára még nagyobb veszélyt jelent, mint a férfiakra.

A mindenütt jelenlévő nagyfokú gépiesítésnek “köszönhetően” a halálozási okok között ma az alacsony szív- és légzőszervi edzettség áll az első helyen, megelőzve az elhízást, a cukorbetegséget és dohányzást is.

Sokkal egészségesebb tehát postásként dolgozni, mint levélfelvevőként, inkább adjuk mezőgazdasági dolgozónak, építőmunkásnak, kalauznak gyermekünket, mint sofőrnek, fodrásznak vagy irodai alkalmazottnak. A nagy energiaráfordítás, a nehéz fizikai munka védőhatású a szívre.

Milyen pozitív hatásokat várhatunk a rendszeresen végzett erőteljes testmozgástól?

csökken a szívroham, szívkoszorúér-betegség, szélütés kockázata
megelőzheti az elhízást, az izomzat leépülését, a 2. típusú cukorbetegséget
– testedzés közben nagyobb mértékben növekszik a niacinamid mennyisége (a vércukorszint szabályozásában szerepet játszó tápanyag lebontásakor keletkezik)
– olyan vegyületek termelődnek, amelyek segítik a szénhidrátok és zsírok elégetését, javítják a vércukorszint szabályozását
– az agy fokozza bizonyos antidepresszáns hatású vegyületek termelését
– a mozgás serkentően hat egy idegnövekedési faktor génjére, ezáltal jót tesz az agy egészségének
– segíti a demencia és az Alzheimer-kór megelőzését
– gyorsítja az anyagcserét
– sejtszinten képes részlegesen visszafordítani az öregedést
– erősíti a szívet és a tüdőt
– csökkenti a gyulladásokat a szervezetben
– akár 24 órára is csökkentheti a stresszt
– az erősítő jellegű mozgásformák segítenek erősen tartani a csontokat, a nyújtó jellegűek az ízületi fájdalmak ellen védenek
A testmozgás előnyeit nem korlátozhatjuk egy-egy szervre vagy szervrendszerre: a fizikai aktivitás az egész szervezetre kedvezően hat.

“Akik úgy vélik, hogy nincs idejük a testmozgásra, azok előbb-utóbb kénytelenek lesznek időt találni a betegségre.”
(Edward Stanley, Derby grófja, 1873)

Egyre több tevékenység kényszerít tétlenségre bennünket: tévézés, számítógép, internet, telekommunikációs technológia termékei… Manapság egyre kevesebben végeznek megterhelő fizikai munkát, ezt a feladatot számtalan gép és találmány veszi le a vállunkról, ám az egészségünkkel fizethetünk érte!

A megerőltető fizikai munkát nem végzők számára nélkülözhetetlenek a szabadidős tevékenységek.

Ehhez még igazán költségekbe sem kell vernünk magunkat, egyszerű eszközökkel, trükkökkel elérhetjük a célt, a napi egy óra intenzív mozgást:

– találjuk meg az alkatunknak leginkább megfelelő mozgásformát, amit szívesen végzünk
– húzzunk kényelmes cipőt, és gyalogoljunk többet munkába, iskolába
– lift helyett használjuk a lépcsőt
– telefonálás közben járkáljunk, súlyzózzunk
sétáljunk naponta egy órát, szerezzünk be egy szobabiciklit – szükség van szívet edző, erősítő és nyújtó gyakorlatokra egyaránt
– jó időben menjünk el kirándulni, túrázni, fedezzük fel a természet szépségét és nyugalmát
– tartsunk kutyát, vagy sétáltassuk a szomszédét 🙂

Előnyösebb több részletben edzeni, mint egy hosszabb edzést beiktatni – nem csupán kellemesebb, de hatását tekintve is jobb. Tehát: napi több, rövid ideig tartó, jelentős erőkifejtést igénylő tevékenység a legelőnyösebb hatású. Azonban nem javasolt egy óránál sokkal hosszabb ideig sem mozogni, mert ez időn túl az előnyök csökkenni kezdenek, a túlzásba vitt edzés pedig már inkább ártalmas, mint üdvös.

A bejegyzés megírásában segítségemre volt Dr. David B. Agus A betgségek kora lejárt című könyve (Atheneum, 2012)

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook

Ezen oldal böngészésével elfogadod a cookie-k használatát. Több infó

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. Erről bővebben érdemes elolvasni az Adatvédelmi tájékoztatót

Bezárom