EFT-vel könnyebb volt szülni

Hogyan könnyítheti meg az EFT technikák alkalmazása a felkészülést a szülésre – vagy bármilyen egyéb megmérettetésre?

Induljunk ki abból a tényből, hogy ha bármilyen negatív érzelmet tapasztalunk, az energetikai blokkok (az energiarendszerben lévő szakadás) meglétére utal. Ha ugyanis a meridiánokon akadálytalanul tud áramolni az energia (az életerő, más néven csi), akkor jól érezzük magunkat testileg-lelkileg. Ellenkező esetben a meridiánok tisztításra, harmonizálásra szorulnak!

EFT szülés előtt, alatt és után

PC110262Előre is elnézés kérek azoktól, akiket nem érdekelnek a szüléstörténetek, csupán azért írom le ilyen részletességgel az eseményeket, hogy látható legyen, mennyire különböző lehet két szülés lefolyása attól függően, hogy milyen az anyuka érzelmi-energetikai állapota.

Egy teljesen átlagos szülés…

Az első szülésem hét évvel ezelőtt – amikor még nem ismertem az EFT-t vagy más energiatechnikákat – sajnos nem csak pozitív emlékeket hagyott bennem. Az első fájások hajnali fél háromkor jelentkeztek, és nagyon lassan váltak sűrűbbé és erősebbé. A délelőtt folyamán burkot repesztettek, majd rögtön bekötötték a fájáserősítő oxitocin infúziót a folyamat gyorsítására. Én azonban erre lelkileg nem voltam felkészülve! A testem rögtön azzal reagált, hogy szinte teljesen leállította a fájásokat, mire persze az orvos felemelte az infúzió cseppszámát 5-re (ha jól tudom, ez a maximális). Ez meg is tette a maga hatását, kegyetlenül szenvedtem az egyre erősebb összehúzódásoktól, amelyek szinte szünet nélkül követték egymást, és magamban megfogadtam, hogy én ugyan ilyesmire az életben soha többé nem fogok vállalkozni, csak ezen legyünk egyszer túl… Visszaemlékezve a legrosszabb az volt, hogy a vajúdás szinte teljes ideje alatt egyedül voltam a szülőszobán, és elhagyatottnak éreztem magam a szenvedéseim közepette.
Teljesen elcsigázott voltam, mire délután háromnegyed 2-kor megszületett a kisfiam, és sajnos nem úsztam meg sérülés nélkül (a gátmetszés mellett egy repedést is össze kellett ölteni).

Az idő szerencsére sokat halványított a fájdalmak emlékén (ebben segítségemre volt a virágterápiás Moksa Csepp szedése is). Szerettem volna kistestvért a fiam mellé, de azt is tudtam, hogy ezúttal fel fogok készülni a dologra

Szülés EFT-s felkészüléssel

Amikor a szülésre való felkészülés jegyében kopogtatni kezdtem, a félelmeimből indultam ki. Volt belőlük bőven! Íme a kopogtatások vázlatos összefoglalója:

-félelem attól, hogy meghalok
Mi lenne ebben a legrosszabb? kérdeztem magamtól. Az, hogy a kisfiam nélkülem maradna. Mi jut erről eszembe? Gyerekkoromban folyton attól szorongtam, hogy a szüleim nélkül maradok. Kopogtattam erre a gyerekkori érzésre, míg el nem múlt.

-félelem attól, hogy nagyon fog fájni
Visszaemlékeztem az első szülésem fájdalmaira, kopogtattam rá, és jelentősen enyhült a félelem.

-félelem, hogy megsérülök szülés közben
Miközben erre kopogtattam, az ugrott be, hogy mit aggódok, a múltkor is rendbe jöttem, a női test erre van kitalálva, felesleges aggódni.

-félelem, hogy császározni kell (pl. mert rátekeredik a köldökzsinór a babára)
Ez volt a legerősebb félelmem, már csak a statisztikák miatt is (Magyarországon a szülések egyharmada császáros), és nagyon nem akartam megint fájdalmas sebeket. Ráadásul minden vágásnál sérülnek az ott futó meridiánok is, császármetszésnél átvágják a fő meridiánok közül a Gyomor, Vese, Máj és Központi meridiánokat, az energiaáramlás így zavart szenved, ami egészségi problémákat okozhat. (Fontos azonban tudni, hogy a sérült meridiánokat energetikailag helyre lehet és kell is hozni.)
Elég sokat kopogtattam erre, jelentősen enyhült is a félelem, de nem múlt el száz százalékig.

-félelem, hogy nem tágulok
A kopogtatást ez esetben mindig azzal zártam, hogy pozitív mondatokat is bekopogtattam: “azt választom, hogy a megfelelő időben a megfelelő módon tágulok”.

-félelem, hogy szükség lesz beavatkozásokra (szerettem volna ugyanis minél természetesebben szülni)
Miközben erre kopogtattam, az ugrott be, hogy nem tudok minden eseményt 100%-ig kontrollálni, és ez a gondolat – furcsa módon – nagyrészt megnyugtató hatással volt.

Kopogtattam még az első alkalommal tapasztalt elhagyatottság-érzésre, mert visszaemlékezve ez volt a legnehezebb benne: egyedül vagyok, senki sincs, aki bátorítana, biztatna, egy szót is szólna hozzám, vagy legalább letörölné a homlokomról az izzadságot… Többször is kellett kopogtatnom erre az emlékre, míg elfogadhatóvá szelídült.
Ezúttal másik szülészorvost választottam, Dr. Szakács Szilviát (Székesfehérváron szültem), akivel a várandósságom alatt maximálisan meg voltam elégedve. Izgatottan, de bizakodva tekintettem a nagy nap elé.

Mennyiben volt könnyebb a második szülésem?

Bár meg voltam győződve arról, hogy hamarabb megszületik majd, mint a kiírt időpont, a kislányom késlekedett, az orvosom pedig kilátásba helyezte, hogy legkésőbb kilenc nap elteltével megindítja a szülést, hiszen minden nap várakozással növekszik a kockázata annak, hogy a méhlepény már nem látja el kellően a babát. Ettől persze megrémültem. Hiszen én beavatkozások nélkül akarok szülni! Most akkor megint jön az a borzalmas oxitocin, ami emlékeim szerint az elviselhetetlenség határáig képes felerősíteni az összehúzódásokat…

El voltam kenődve, és nem értettem, vajon miért nem akar még megszületni a kislányom, hidegfrontok ide, telihold oda. (Illetve dehogynem értettem – ahogy a doktornő is mondta: igaza is van, mert ilyen jó dolga mint ott bent, az életben sose lesz :)) Persze nem bíztam a véletlenre, és bevetettem az ilyenkor szokásos praktikákat: homeopátiát, sétálást, lépcsőzést (olyan izomlázat kaptam, hogy két napig alig bírtam járni), málnalevélteát, de a szülés megindulásának jelei csak nem akartak mutatkozni. Persze kopogtattam is:

“Annak ellenére, hogy el vagyok keseredve, hogy indítani akarnak, pedig én nem akarok oxitocint, ami szörnyű fájdalmakat okoz, én azt szeretném megtapasztalni, milyen csak úgy simán szülni, és nem értem, miért nem indul meg magától a szülés, mégis szeretem és elfogadom magam.”

Sok sírás és kopogtatás után belenyugodtam, hogy oké, ha így kell legyen, hát legyen így, inkább indítsák meg, mint hogy esetleg elöregedjen a lepény, és végül császározni kelljen…

A szülésindításra kijelölt nap hajnalán fél 3-kor (kísérteties hasonlóság!) valami összehúzódásra ébredtem. Nagyon megörültem, bár elsőre nem tudtam egész biztosan, hogy ez vajon méhösszehúzódás vagy szimpla hascsikarás-e, de mivel fél perc múlva elmúlt, húsz perccel később ismét jelentkezett, tudtam, hogy megindult a vajúdás. Beavatkozás nélkül, magától… 🙂

Reggel bementünk a szülőszobára, ahol megvizsgáltak és burkot repesztettek, én pedig a szülőágyon fekve figyelgettem az egyelőre alig érezhető fájásokat. Egyedül voltam, de nem éreztem magam magányosnak. Jólesett egyedül lenni! A hangszóróból egyszer csak megszólalt a zene – nem tudom, ki és miért kapcsolta be -, az első szám a Jazz+Az-tól a Megint Hétfő volt, amitől igen különös hangulatba kerültem. Gondoltam egyet – miért is ne, dúdolgatni kezdtem…

Az jutott eszembe, hogy ez is egy teljesen átlagos nap (amúgy csütörtök volt :)), az emberek felkelnek, reggeliznek, munkába mennek, számomra mégis különlegessé válik: a kislányom születésnapjává! Jó érzés volt az a tudat, hogy csak az én hozzáállásom teszi ezt a semleges napot kellemes vagy éppen kellemetlen emlékké. Jól éreztem magam, szinte sajnáltam, amikor bejöttek, hogy vissza kell költöznöm a vajúdóba, mert egy kismamának sürgőssé vált a helyszín elfoglalása (történetesen totál telt ház volt azokban a napokban).

Kaptam egy ágyat a vajúdóban, az orvosom azonban azt tanácsolta, hogy sétálgassak, mert a függőleges testhelyzet a kedvező a tágulás szempontjából. Én kitartóan sétálgattam fel s alá, az összehúzódások pedig szépen erősödni és sűrűsödni kezdtek (magamban következetesen kerültem a fájás szót, hogy ne a fájdalomra koncentráljak, hanem arra, hogy minden összehúzódás egy kicsit előrébb mozdítja a folyamatot. Az Életkör – A női lét 13 archetípusa c. könyvben olvastam egy jó tanácsot: a fájdalomtól nem megfeszülni kell, hanem hagyni és engedni: “csak hadd jöjjön!” Igazság szerint ez a szülés legnehezebb része, mert az ember a görcsökre automatikusan megfeszül, tiltakozik ellenük, a vajúdást, a tágulást azonban a görcsök viszik előre.) Ilyenkor egyszerűen mélyebben lélegeztem, és befelé figyeltem, míg az összehúzódás véget nem ért, aztán vártam a következőt…

Az orvosom párszor megvizsgált, jól haladtunk, szépen tágultam. Amikor egy órácskára rám tették a szívhangvizsgálót, és ezért feküdnöm kellett, a fájások fokozatosan gyengülni kezdtek. Szerencsére amikor újra felkelhettem, visszaerősödtek, már 3-5 percenként jöttek, mégis elviselhetőek voltak. 11 órakor a doktornő egy kis rásegítő infúziót javasolt, ekkor költöztem vissza a szülőszobába, ahol rám kötöttek egy félcseppes infúziót (a fél csepp kibírhatónak hangzott, nem tiltakoztam). Az összehúzódások némiképp erősödtek, és gyakrabban ismétlődtek. Közben kopogtatni kezdtem azokat a pontokat, amiket elértem (az arcon lévőket, illetve a Kulcscsonti pontot), hiszen az infúzió miatt nem tudtam szabadon mozogni. Egy órával később bejött hozzám a doktornő, én pedig megkérdeztem, hogy nagyon messze vagyunk-e még, kezdtem ugyanis attól félni, hogy az előző alkalomhoz hasonlóan most is hosszú órákig leszek az infúzió rabja, egyre erősödő görcsökkel.

-Egyáltalán nem – felelte, ami nagyon megnyugtatóan hangzott, és éreztem, hogy erőre kapok. Húsz perccel később a doktornő a szülésznővel tért vissza, felkapcsolták a nagy műtőslámpát, és elkezdték átalakítani a szülőágyat.

-Már itt tartunk? – kérdeztem döbbenten.

PA030608-A finisben vagyunk – hangzott a teljesen meglepő felelet. Máris??? Elmondhatatlan megkönnyebbülés volt, egészen fellelkesültem! Innentől aztán peregtek az események, szóltak, mikor kell és mikor nem kell nyomni, a szülésznő megtörölte a homlokom egy vizes ruhával (nagyon jólesett abban a pillanatban! – emlékszünk: az első történetben pont ezt hiányoltam), aztán három fájás alatt (ez pár percet jelent) délután fél egykor meg is született a kislányom. Szép nagy baba, 3860 grammal és 58 centivel 🙂 Teljesen kibírható volt az egész, nem volt szükség gátmetszésre, és nem is repedtem, csupán egy pici felületi hámsérülés keletkezett, amit két öltéssel összeöltöttek a biztonság kedvéért. Nem voltam kimerült, sokkal inkább feldobódott! Amikor bejött a férjem, mondtam is neki, hogy ha ennyi az egész, akkor jöhet a harmadik 🙂

EFT szülés után is

Természetesen a kisbaba megszületése után is nagy hasznát vehetjük az EFT-nek bármilyen stressz oldására, legyen szó fájdalom csillapításáról, sebgyógyulás elősegítéséről, az anyai szereppel kapcsolatos szorongások megszüntetéséről, szoptatási nehézségek megoldásáról – a lehetőségek száma végtelen.

A szoptatás kezdetben számomra is tartogatott kihívásokat (főként mert nem volt gyakorlati tapasztalatom, a kisfiamat nem tudtam szoptatni), és a kopogtatásnak nagy szerepe volt abban, hogy nem adtam fel, és végül megtaláltam a problémákra a megoldást.

Szeretnél Te is felkészülni érzelmileg a szülésre?

Vannak félelmeid, szorongásaid a nagy nap közeledtével? Esetleg nem úgy sikerült a szülésed, ahogyan szeretted volna? A rossz érzések feloldhatók az Érzelmi Felszabadítás Technikával. Egyéni kezelésért keress meg a 20/455-3475-ös telefonon vagy a Kapcsolat űrlapon. Sok szeretettel várlak 🙂

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook

“EFT-vel könnyebb volt szülni” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Szia Rita,

    Nagyon kellemes volt a szüléstörténetedet olvasni. Örülök, hogy Neked is sokkal jobb élmény lett a második, mint az első (hozzám hasonlóan). Köszönöm, hogy leírtad. Közeledünk a boldog szülések felé, a nők újra természetes önmaguk lehetnek. 😉

    Mindenkinek legalább ilyen jó szüléstörténetet kívánok.
    Ha valakinek szüksége lenne EFT-s felkészítésre, hogy a kopogtatás közben mire figyeljen, mire és hogyan kopogtasson, online hozzájárulást kaphat benne itt:
    http://www.lelkirendrakas.hu/gyakorlatok/stresszoldo-treningek/szulesfelkeszito/

    Köszönöm a lehetőséget,
    Szép napot és jó babázást,
    T

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Ezen oldal böngészésével elfogadod a cookie-k használatát. Több infó

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. Erről bővebben érdemes elolvasni az Adatvédelmi tájékoztatót

Bezárom